29 vezetői készség a FLIGBY alkalmazásában
Buzády Zoltán és Wimmer Ágnes, Budapesti Corvinus Egyetem
- Értő figyelem (Active listening)
– Az értő figyelem (active listening) a másik fél megértésének eszköze, tudatos koncentrálás a másik fél közléseire, aktív hallgatás és odafigyelés a beszélő gondolataira és érzelmeire, az üzenetre és annak mélyebb kontextusára. Az értő figyelem segíti az egyértelmű kommunikációt és az azonos értelmezést, megerősíti a másik fél előrehaladását és a közös pontok kialakítását. Nem csak az intellektuális megértés a célja, hanem a gondolatok érzelmi beágyazottságának felismerése is.
- Elemzőkészség (Analytical skills)
– Összetett problémák és elképzelések vizualizálására, széttagolására és megoldására való készség. Az ilyen készségek magukban foglalják a logikus gondolkodás alkalmazására való képességet az információgyűjtés és elemzés során, problémák megoldásainak megtervezését és tesztelését, valamint tervek létrehozását.
- Asszertivitás (Assertiveness)
– Készség arra, hogy érzéseinket és igényeinket mások jogainak megsértése nélkül és agresszivitástól mentesen ki tudjuk fejezni. Az asszertív viselkedés során képesek vagyunk képviselni érdekeinket, indokolatlan félelem nélkül kiállni magunkért, nyugodtan kifejezni legőszintébb érzéseinket, vagy gyakorolni jogainkat mások jogainak megtagadása nélkül.
- A kihívások és készségek közti egyensúly megteremtése (Balancing skill)
– Készség arra, hogy különböző tartalmú dolgokat összevessünk és azonos fontossággal kezeljünk. A hatékony vezetés az egyensúlyról szól. A kihívások és a készségek közötti egyensúly a Flow szükséges feltétele. Könnyebb úgy teljesen magunkénak érezni egy feladatot, ha azt megvalósíthatónak tartjuk. Ha úgy tűnik, hogy a feladat túlmutat a képességeinken, hajlamosak vagyunk aggodalmat érezni, ha pedig túl egyszerű, könnyen unalmassá válhat. A figyelem mindkét esetben elterelődik a célról: az aggódó ember figyelmét elvonja a végeredmény miatti nyugtalankodás, az unatkozó ember pedig más feladat után néz. Az ideális körülmények az alábbi egyszerű képlettel írhatók le: Flow akkor alakul ki, ha a kihívások és a készségek egyre emelkedőbb szinten egyenlítődnek ki.
- Az elköteleződés és bizalom légkörének megteremtése(Engagement and trust)
– Készség a bizalomkeltésre és az elkötelezettséggel jellemezhető pozitív, teljesítő, munkaorientált lelkiállapot létrehozására. Elkötelezettségről akkor beszélünk, ha valaki szorosan érintettnek érzi magát a munkájában, és tapasztalja a fontosság, a lelkesedés és a kihívás érzését. Meggyőződés vagy bizalom kiépítését jelenti valamilyen minőségre, személy vagy tárgy tulajdonságára, vagy akár egy kijelentés igazságtartalmára vonatkozóan vagy az iránt.
- Üzleti gondolkodásmód (Business-oriented thinking)
– Készség a helyzetek kezelésére és problémák megoldására úgy, hogy ez hozzáadott értéket teremtsen a vállalat részére, és végeredményben értéket hozzon létre a tulajdonosok/érdekelt felek számára. Az üzletfejlesztés sikeréhez tudni kell kezelni a vállalati környezet lehetőségeit és veszélyeit, valamint felismerni az elkerülendő szervezeti gyengeségeket és a kiaknázható erősségeket.
- Kommunikációs készségek (Communication)
– Olyan készségtárat jelentenek, amelyek képessé tesznek minket arra, hogy úgy közöljünk információkat, hogy azok befogadása és megértése megtörténjen. A kommunikációs készségek az interperszonális viselkedés teljes repertoárját jelentik.
- Konfliktuskezelés készsége (Conflict Management)
– A konfliktusok felismerésének és kezelésének megfontolt, méltányos és hatékony módon történő gyakorlata. A konfliktuskezelés azon az elven alapul, hogy nem lehetséges megoldani minden konfliktust, de kezelésük elsajátítása csökkenti az improduktív eszkalálódás esélyeit.
- Delegálás készsége (Delegating)
- Készség funkciók vagy hatáskörök átruházása másra, azzal a céllal, hogy az illető eljárhasson a delegáló vezető nevében. A delegálás döntések meghozatalára hatalmazza fel a beosztottat, azaz a döntéshozatali jogosultság áthelyezéséről van szó az egyik szervezeti szintről egy alsóbb szintre. A mandátum személyhez és időhöz kötött.
- Diplomáciai készségek (Diplomacy)
- Képessé tesznek arra, hogy figyelembe vegyük a tárgyalásban részt vevő felek eltérő érdekeit és értékeit, ezeket a különbségeket tiszteletben tartsuk, és a felekkel tapintatosan viselkedjünk.
- Érzelmi intelligencia (Emotional intelligence)
– Az a képesség és készség, amelynek segítségével saját és embertársaink érzelmeit felismerjük, azonosítjuk, értelmezzük és kezeljük. Az érzelmi intelligencia fejleszthető.
- Felhatalmazás készsége (Empowerment)
– Képesség arra, hogy információkat, jogokat és hatalmat osszunk meg az alkalmazottakkal, hogy ők kezdeményezhessenek és döntéseket hozhassanak a problémák megoldására, a tevékenységek és teljesítmények javítása érdekében. A felhatalmazott szabadon dönthet, de vállalnia kell a felelősséget.
- Vállalkozás/Kockázatvállalás készsége (Entrepreneurship, Risk-taking)
– Képesség és hajlandóság egy vállalkozás kitalálására, megszervezésére és irányítására, annak minden velejáró kockázatával együtt, haszonszerzés céljából. A vállalkozó szellemet az innováció és a kockázatvállalás jellemzi, mely alapvető sikertényező a folyamatosan változó piacokon. - Végrehajtási készségek (Execution)
– Készség a vezetői feladatok elvégzésére, teljesítésére, egy terv, feladat stb. végrehajtására, valaminek a sikeres megtételére. Az üzleti tevékenységeknek a közös értékekkel összehangoltan történő irányítását jelenti. Napjainkban a stratégiai célkitűzések teljesítése az egyik a legnagyobb vezetői kihívás.
- Visszacsatolás nyújtásának készsége (Feedback)
- Olyan információk a teljesítményről , amelyek mentén az érintettek cselekedhetnek is. A visszacsatolásoknak érthetőnek kell lenniük, azokat tiszteletteljes módon kell átadni. A teljesítményét javítani szándékozó szervezetnek a visszacsatolások segítséget nyújtanak a szükséges kiigazítások megtételében. A visszacsatolás jelen idejű szükséglet. Nehéz elmélyültnek maradni bármilyen munkában úgy, hogy az ember nem kap naprakész, „online” információkat a teljesítményéről. A Flow élmény teljes átélése nagy részben abból ered, hogy az ember tudja, hogy amit csinál, annak jelentősége és következménye van. A visszacsatolás érkezhet a teljesítményt véleményező kollégáktól vagy felettesektől, de sokszor inkább maga a tevékenység az, amely az információt szolgáltatja.
- Jövőorientált gondolkodásmód (Future orientation)
- Készség a hosszú távú gondolkodásra. Ez az „előretekintés” képessége.
- Információgyűjtés készség (Information gathering)
- Készség azon megfelelő információk összegyűjtésére, amelyek alapján a következő lépés megtehető, illetve a jövő megtervezhető. A vezetőknek tudniuk kell, milyen információkat kell begyűjteniük, hol találják és hogyan gyűjthetik be ezeket, és végső soron hogyan kell feldolgozniuk az összegyűjtött információkat.
- Intuitív gondolkodás (Intuitive thinking)
-Olyan típusú gondolkodás, amely az évek alatt szerzett ismeretekre és tapasztalatokra épül, mely segítségével képesek vagyunk megérteni a környezet és az emberek működését. Alapvetően nem racionális folyamatokra, nem tényekre vagy adatokra épít, nincs fókuszpontja, nem lineáris. Perspektivikus, több dologra tekint egyszerre, a nagy képet nézi. Megérzések vagy ösztön alapján végzett cselekedetek jellemzik, érzelmek is vezérelhetik.
- Részvételi hajlandóság/készség a bevonódásra (Involvement)
–A csapat/csoport tevékenységeiben való részvétel készségét jelenti. Aktív részvételt jelent a csapatmunkával járó tevékenységekben és a végrehajtási folyamatokban.
- Motiválás készsége (Motivation)
–Birtokában a vezető képes arra, hogy a másokban rejlő belső hajtóerőket a kívánt célok elérése érdekében mobilizálja. A motiválás készsége lehetővé teszi annak megértését és gyakorlatba ültetését, hogy mitől lesz és marad valaki motivált. Segít biztosítani, hogy mindenki a lehető legproduktívabb legyen. - Szervezőkészség (Organizing)
–több elem egyetlen tervszerű struktúrába való rendezésének képességét jelenti. Képesség arra, hogy olyan emberekből álló hálózatot hozzunk létre az egész szervezetre kiterjedően, akik segítenek megoldani a problémákat azok felmerülésekor. A jó szervezők úgy alakítják az ilyen hálózatokat, hogy azoknak olyan személyek is részei legyenek, akik egy konkrét stratégia megvalósítása során a várható különleges problémákat is kezelni tudják.
- Priorizálás készsége (Prioritizing)
- Készség arra, hogy tételek egy csoportját értékelve, azokat fontosság és/vagy sürgősség szerint rangsoroljuk.
- Megfelelő időben való döntéshozatal készsége (Timely decision-making)
– Olyan készség, amely lehetővé teszi, hogy időzavarban is gyors döntéseket lehessen hozni olyankor, amikor korlátozott mennyiségű és elégtelen minőségű információ áll rendelkezésre. Ez a készség szükséges az autoriter és következetes döntéshozatalhoz.
- Egyéni erősségek felismerésének készsége (Recognizing personal strengths)
- Olyan készség, amely a saját vagy mások kiemelkedő tulajdonságainak felismerésére szolgál. Ezek a velünk született tulajdonságok, képességek az évek alatt, az élettapasztalat során személyes erősségekké alakíthatóak. Ez a készség annak a felismerését jelenti, hogy ezek az emberekben rejlő erősségek potenciálisan a szervezet előnyére fordíthatók.
- Közösségi dinamikák kezelésének készsége (Social dynamics)
- Készség a helyzetek és az azokat befolyásoló társasági dinamikák tudatos kezelésére. Magában foglalja azoknak az interakciós stílusoknak és stratégiáknak az ismeretét, amelyek elősegítik céljaink elérését az interakciók során.
- Társadalmi felelősségvállalás (Social responsibility)
- Készség arra, hogy úgy irányítsuk az üzleti folyamatokat, hogy azok összességében kedvező hatással legyenek a társaságban érdekelt felekre és a társadalom egészére.
- Stratégiai gondolkodás készsége (Strategic thinking)
- Segít a vezetőknek a célok kitűzésében, a prioritások meghatározásában, a politikákkal kapcsolatos problémák felülvizsgálatában, és a hosszú távú tervezésben. Az egyértelmű célok megléte nélkülözhetetlen a flow állapot eléréséhez. Ahhoz, hogy valaki el tudjon mélyedni egy tevékenységben, alapvetően fontos az, hogy minden pillanatban tudja, milyen feladatot kell elvégeznie. Természetesen fontosak a tevékenység végső céljai is, de az igazi élmény a cél felé történő haladásból ered, nem pedig annak eléréséből.
- Csapatmunka elősegítése
- A csoportos munka létrehozására, elősegítésére és irányítására való készség. Hatékony csoportmunka esetén a csoport egyes tagjai félreteszik egyéni érdekeiket, hogy a közös cél elérése érdekében dolgozzanak.
- Időgazdálkodás készsége (Time management)
- Készség az idő szisztematikus, prioritásalapú allokációjára a párhuzamos igények között.
Dr. Buzády Zoltán és Dr. Wimmer Ágnes
Budapesti Corvinus Egyetem